A mai nap témája az erő. Ez férfiként azt hiszem elég kardinális kérdés. Ráadásul kodependens férfiként. Vagyis azt hiszem, valahol már kifele tartok az úton....szóval.

A minap azon gondolkodom, hogy én hogyan is szeretek és, hogy az mennyire fenntartható, megvalósítható.

Ha van ember aki olvassa a blogomat, mostanra biztosan rájött, hogy a szorongás, az elhagyatottságtól való félelem emberi interakcióknál jelenik meg. Méghozzá romantikus jellegű interakcióknál.

Királyság! Épp most volt egy olyan pillanat, amikor elindult bennem egy szorongás (elhagyatottságtól való félelem), de sikerült elcsípni a kis hamist! Ez baromi jó érzés! Megálltam egy pillanatra, áthelyeztem magamra a fókuszt és szépen, lassan, el is múlt az érzés. Beszarás, hogy ez tényleg működik!